Urasenke teaiskola

A chadō kialakulása

A teafogyasztás kezdetei

A tea története évezredekre nyúlik vissza. A teanövény őshazája valószínűleg a mai Kínában volt, ahol az idők során először gyógyszerként használták, majd a Tang-dinasztiától (i. sz. 618-907) kezdve egyre gyakrabban fogyasztották az élvezeti értéke miatt. Ez a korszak a kínai civilizáció egyik aranykora volt, amelyben a tea térhódítása egyre nagyobb figyelmet kapott. A 8. században Lu Jü megírta a történelem első, teáról szóló monográfiáját Teáskönyv címmel. Ebben a növény termesztésétől kezdve a tea elkészítésének módjáig rengeteg témát részletesen taglal. Az is kiderül belőle, hogy akkoriban a teát jellemzően tégla alakúra préselték, majd abból törtek vagy faragtak le megfelelő mennyiséget, amelyet aztán felforraltak, sőt gyakran ízesítettek gyömbérrel, sóval és más fűszerekkel. A Kína ezüstkoraként is emlegetett Szung-dinasztia (960-1279) idején a zöld tealeveleket már gőzölték, megszárították, porrá őrölték, végül ezt keverték forró vízzel.

A tea elterjedése Japánban

A japánok első találkozása a teanövénnyel a Tang-korra tehető, amikor küldöttségeket indítottak Kínába a buddhizmus tanulmányozása céljából. Az egyik ilyen tanulmányútról visszatérő Kūkai – a Singon buddhizmus megalapítója – volt az, aki a 9. században elsőként teatéglát hozott magával a császári udvarba. A szigetországban egészen a 12. századig döntően az udvarra korlátozódott a teafogyasztás, mely így egyrészt az arisztokrácia kiváltsága lett, másrészt a buddhista szertartások egyik elengedhetetlen elemévé vált.

A Rinzai Zen buddhizmus atyja, Eisai (1141-1215) mutatta be a japánoknak a porrá őrölt teát kínai minta alapján. Ő írta az első japán nyelvű monográfiát Kissa Yōjōki címmel a teafogyasztás testre és lélekre gyakorolt pozitív hatásairól. A teával együtt számos kínai teaeszköz is érkezett az országba, és a tea kezdett egyre inkább beépülni a buddhista kolostorok napi tevékenységei, rituáléi közé. A teázás elterjedése a sógunátus tea iránti rajongását vonta maga után. A magas rangú vezetők fényűző teaösszejöveteleket tartottak, ahol amellett, hogy értékes díjak vártak a teakóstoló versenyek győzteseire, a vendégek megcsodálhatták a presztízsértékű, kincset érő kínai műtárgyakat, teaeszköz-gyűjteményeket is.

A chadō gyökerei, fejlődése

Az évszázadok során a teaösszejövetelek egyre kifinomultabbá, letisztultabbá váltak, így például a bőséges lakoma könnyű étkezéssé egyszerűsödött, amelyet néhány csésze szaké kíséretében fogyasztottak el a vendégek. A teaszobát is egyre inkább a visszafogottság jellemezte; egy szép virágkompozíció, valamint egyetlen falitekercs díszítette csupán. Ezen fejlődés legjelentősebb szakasza a 15-16. században figyelhető meg az új és tehetős, Sakai-béli kereskedő réteg három kiemelkedő teamesterének, név szerint Murata Jukō, Takeno Jōō és Sen no Rikyū hatására.

Murata Jukō teáról alkotott elképzeléseit Takeno Jōō továbbfejlesztette, majd Jōō legkiemelkedőbb tanítványa, Sen no Rikyū (1522-91) volt az, aki esztétikai és filozófiai elemekkel töltötte meg az addig ismert és alkalmazott teaművészetet. A Sakaiból származó teamesterek működésük során a zen buddhizmust is tanulmányozták, amely hatással volt az esztétikai látásmódjukra, egyszerűségre és visszafogottságra sarkallva őket. Mindmáig él e hagyomány, hogy a tea nagymesterei a zen művelői is.

Sen no Rikyū innovációi nyomán a teaművészet egyre kevésbé tett különbséget ember és természet, a társadalom különböző osztályai, vallás és szekularitás között. Rikyū az ember és a természet egységét kívánta hangsúlyozni, az emberek egyenlőségét emelte ki, valamint igyekezett rámutatni az egyszerű eszközök csendes szépségére. Kivételes tehetségét két híresen nagyhatalmú földesúr szolgálatában csillogtathatta meg: előbb Oda Nobunaga, majd Toyotomi Hideyoshi teamestereként.

Az Urasenke létrejötte

Rikyū halálát követően sógora, Shōan örökölte meg a kiotói családi birtokot, melyet aztán unokája, a család 3. generációs vezetője, Sen no Sōtan osztott fel három részre fiai között:

• a birtok első részét Koshin Sosa kapta (Omotesenke),
• a Mushakōji utca felőli részt Ichiō Sōshu örökölte (Mushakōjisenke),
• Sensō Sōshitsu pedig az ősi családi birtok hátsó részét kapta örökségül (Urasenke).

A három fiúörökös által ápolt teaművészet pedig három, közös gyökerekkel rendelkező, mégis sok szempontból eltérő teaiskola kialakulását hozta magával: az Omotesenke, a Mushakōjisenke és az Urasenke iskolákét.

A Sen család öröksége

Az Urasenke iskola nagymesteri címét kizárólag Sen no Rikyū leszármazottjai viselhetik, a családban generációról generációra továbbadva a hagyományt, fenntartva a teaművészet ezen irányzatát. A chadō e számos generáció tevékenységének köszönhetően azóta is egyre nagyobb népszerűségnek örvend.

A teaművészet az évszázadok során Japánon túlra is eljutott, sőt gyökereket vert megannyi külföldi országban. Az Urasenke iskola követőinek nemzeti szintű szervezetét a tizennegyedik nagymester, Tantansai alapította, majd kezdte el Japánon kívül is bemutatni a Tea Útját. Mégis Hōunsai Daisosho (1923- ), a tizenötödik generációs nagymester nevéhez fűződnek a legnagyobb sikerek a nemzetközi népszerűsítés terén. Rendkívüli munkásságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az Urasenke teaiskola mára a legnépesebb és legismertebb teaművészeti irányzattá vált a világon.

A jelenlegi nagymester, Sen Sōshitsu Zabōsai Oiemoto XVI (1956- ) – a teaművészetet megújító Sen no Rikyū tizenhatodik generációs egyenesági leszármazottja – 2002. december 22-e óta tölti be e tisztséget. A teaművészet mindenkori művelői a nagymester engedélyével ismerhetik meg és tanulhatják a Sen-család hagyományait az Urasenke Tankōkai Szövetség által meghatározott módon.

Az Urasenke Tankōkai Szövetség

Az Urasenke Tankōkai Szövetség (Urasenke Tankōkai Federation) tagsági szervezet 1940-ben jött létre. Elnöke Sen Sōshitsu Zabōsai Oiemoto XVI, ügyvezető igazgatója Sen Masako, ügyvezetőigazgató-helyettese Sen Takafumi. A szervezet egybefogja az Urasenke teaművészeti csoportokat és követőiket szerte a világon. Célja, hogy egységesítse a teakészítési elveket és szabályokat, lehetőséget biztosítson a kutatásra, a tagok közti együttműködésre és cserekapcsolatokra, elősegítse a nagymester által meghatározott alapelvek gyakorlati megvalósítását, valamint támogassa a chadō népszerűsítését.

Az Urasenke első külföldi (Japánon kívüli) tagja a hawaii csoport volt, amelyet 1951-ben hoztak létre. Ezután számos, ma Tankōkai Association-ként ismert teaművészeti csoport alakult a világ nagyvárosaiban. Mára 92 hivatalos Chadō Urasenke Tankōkai csoport jött létre a világ 37 országában a teaművészeti tevékenység népszerűsítésére. A nagymester által kihelyezett rezidens képviselők révén az Urasenke Szövetségi Fiókok (Urasenke Foundation Branch) még szorosabb kapcsolatot ápolnak a központi szervezettel, így segítve a tudásátadást. A chadō európai kezdetét 1968-ra tehetjük, mivel ekkor alakult meg Rómában a teaművészeti tagozat Nojiri Michiko mester vezetésével.

Az Urasenke magyarországi története

2001-ben többek között Göncz Árpád volt köztársasági elnök, dr. Vihar Judit, a Magyar-Japán Baráti Társaság elnöke és dr. Sűdy Zoltán, volt tokiói nagykövet jelenlétében alakult meg az Urasenke Teaiskola magyarországi tagozata, az Urasenke Tankōkai Hungary Association. Ennek magyar jogi személyeként 2005-ben dr. Sűdy Zoltán elnökletével került bejegyzésre a Magyarországi Japán Tea Egyesület. Csoportunk szakmai vezetését a nagymester kiotói intézményében képzett emberek végzik a kezdetektől, természetesen japán mestereik támogatásával és iskolánk kiotói központjának instrukciói mellett. Az oktatási tevékenység jelenleg Veresegyházon zajlik, emellett azonban országszerte több száz hazai rendezvényen volt már lehetőségünk bemutatni a japán teaművészet szépségét az egyesület létrejötte óta. A csoport egyre bővülő létszámmal működik, abszolút autentikusan és rendkívül magas szinten képviseli ezt a művészeti ágat hazánkban.

Magyarországon az érdeklődők 1998-ban találkozhattak először a japán teaszertartással, ide érkező teamestereknek köszönhetően. Az első közülük Nishikawa Sōtoku mester volt, majd több alkalommal is Tsutsumi Mihoko mestert érkezett – az Urasenke Teaiskola nagymesterének kérésére – hazánkba. Az ő tanítványaik közül több tehetséges diák is lehetőséget kapott, hogy egy egyéves, intenzív tanfolyamon vegyenek részt Kiotóban. Hazánkból ötödikként Rajzó-Kontor Kornélia utazhatott ki Japánba 2005-ben a nagymester intézményébe. Hōunsai Daisosho XV. generációs nagymester 2005-ös, és 2009-es látogatását követően az első hazai tanulócsoport 2010-ben indult Kornélia vezetésével. Azóta töretlenül, évről évre indulnak újabb csoportok a lelkes érdeklődők nagy örömére.

A Magyarországi Japán Tea Egyesület 2021-ben ünnepelte alapításának 20. évfordulóját, az eseményre a járványügyi veszélyhelyzet miatt azonban csak egy évvel később, 2022-ben került sor. A teaművészeti csoport Őexcellenciája Otaka Masato Japán magyarországi nagykövete jóvoltából a japán nagyköveti rezidencián illusztris vendégek jelenlétében ünnepelhette meg a jeles évfordulót. Az eseményen jelen volt dr. Vihar Judit és dr. Sűdy Zoltán is.